A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetséget (MaSzeSz) 1997-ben alapították. A szervezet célja, hogy a fenntartható szennyvízgazdálkodás feladatainak megoldására biztosítson megfelelő keretet. Összehangolt együttműködést kíván teremteni a kormányzati döntéshozók, a fejlesztésben érdekelt tőke, a vízipari tudás és technológia, illetve a fontos szerepet játszó civil szervezetek közt. Tevékenységei közt szerepel szakmai napok szervezése, ahol egy-egy aktuális témakör mentén különböző szakterületek képviselői tartanak előadást, elősegítve ezzel a sokszor egymással máshol nem találkozó szakemberek bemutatkozását, közös munkájukat.

A legutóbbi szakmai nap témája a víz mikroszennyezői köré épült, amely várhatóan az egyik legnagyobb kihívás a szennyvízkezelés jövőjében. Ahogy a rendezvény felhívásában is olvasható volt: „A mikroszennyező anyagok jelenléte a vízi környezetben kihívást jelent a tudományos közösség, a vízi infrastruktúrák tervezői és üzemeltetői valamint az agrárium számára is.” Ezzel összhangban sokszínű előadások hangoztak el, víztechnológiában és tervezésben érdekelt cégek ill. egyetemi és kutatóintézetek is egyaránt képviselték magukat.

A NAIK ÖVKI munkatársa, Dr. Kun Ágnes, a használtvizek öntözéses újrahasznosítása során potenciális kockázatokat rejtő mikroszennyező anyagokról, talajtani folyamatokról és növényélettani hatásaikról beszélt. Napjainkban a tudomány olyan új antropogén eredetű anyagok kutatása felé fordult, amelyek újonnan jelentek meg, vagy már korábban a környezetbe kerültek, de azok felé jelentős figyelem társult. A legintenzívebben vizsgált ilyen szennyezőanyag csoportok a gyógyszermaradványok, kozmetikai és tisztítószerek maradványai, mesterséges nanoanyagok, perfluorozott vegyületek. A szennyvizek öntözéses újrahasznosítása során fontos feladatat ezen anyagcsoportok környezetre és humán-egészségre okozott kockázatának felmérése, amihez a jövőben elengedhetetlen lesz a hazai agrárkutatások körének bővítése is.