Első nap

A Vándorgyűlés plenáris üléssel kezdődött, amelyen Dr. Szlávik Lajos a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke megtartotta elnöki megnyitó beszédét, majd az üdvözlések következtek:

Dr. Rákóczi Attilától, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatójától,

Dr. Görgényi Ernőtől, Gyula város polgármesterétől,

Kling Zoltántól, a Belügyminisztérium Vízügyi Koordinációs Főosztály Vízügyi Felügyeleti Osztályának főosztályvezetőjétől,

Várfi Andrástól, a Békés Megyei Önkormányzat társadalmi megbízatású alelnökétől,

Buzás Zoltántól, a Békés Megyei Mérnöki Kamara elnökétől,

Rung Attilától, a Magyar Mérnöki Kamara Vízgazdálkodási és Vízépítési Tagozatának alelnökétől.

Ezt követően Gampel Tamás a Magyar Hidrológiai Társaság főtitkára mondott köszöntőt, amelyben kiemelte a Társaság jelenlegi magas tagsági létszámát (3000 egyéni, 150 jogi tag), majd a kitüntetések átadása következett. A plenáris ülés első előadása Kőrösi Csabától, a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatójától hangzott el, előadásában hangsúlyozta, hogy fejlődési pályamodell módosítása lesz szükséges a vízgazdálkodási problémák megoldásához; a „körforgásos gazdaság” szerepe kulcsfontosságú lesz a jövőben. Dr. Szöllősi-Nagy András professzor, a World Water Council alapító tagja elmondta, hogy az adaptív vízgazdálkodás megvalósításához a vízügyi intézmények integrációja elengedhetetlen, majd az előadás zárasaként az alábbi víziót fogalmazta meg: „Ha nem lesz fenntartható vízgazdálkodás, nem lesz Magyarország.” A megnyitó utolsó előadását, Bak Sándor, a Körös-Vidéki Vízügyi Igazgatóság elnöke / MHT Békés Megyei Területi Szervezet elnöke tartotta a Körös-völgy vízgazdálkodási jellemzőiről, valamint a vízügyi igazgatóság életéről. A plenáris ülés egy filmvetítéssel zárult, amely az „Emlékek, gondolatok a Magyar Hidrológiai Társaság 100 évéről” címet viselte.

Délután az alábbi szekcióülésekkel folytatódott a rendezvény: A fenntartható fejlődési célok (SDG-k) és a hazai vízgazdálkodás; Az árvíz-és belvízvédelem időszerű feladatai, vízkárelhárítás; Csatornázás és szennyvízelvezetés és -tisztítás; A hidrogeológia és mérnökgeológia időszerű feladatai; Vízépítés; A vízgazdálkodás története.

Az első szekció (A fenntartható fejlődési célok (SDG-k) és a hazai vízgazdálkodás) az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok vízzel kapcsolatos feladatai közül kettővel foglalkozott kiemelten:

A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára, amely szerint 2030-ig:

• Mindenki számára egyetemes és egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása szükséges a biztonságos és megfizethető ivóvízhez.
• A víz minőségének javítása a szennyezés csökkentése, a veszélyes vegyi- és egyéb anyagok lerakásának megszüntetése és kibocsátásainak minimalizálása révén.
• A kezeletlen szennyvíz részarányának felére csökkentése, az újrahasznosítás és a biztonságos újrahasználat jelentős mértékben történő növelése globális szinten.
• A vízhasználat hatékonyságának jelentős növelése minden ágazatban; a fenntartható vízkivétel és az édesvíz ellátás biztosítása a vízhiány kezelése érdekében, továbbá a vízhiánytól szenvedő emberek számának jelentős csökkentése.
• Integrált vízkészlet-gazdálkodás megvalósítása minden szinten, beleértve adott esetben az országhatáron átívelő együttműködést is.

A második említett cél A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele, miszerint 2030-ig a katasztrófák - beleértve a vízzel kapcsolatos katasztrófákat - okozta halálesetek és a katasztrófák által érintettek számának jelentős csökkentése, valamint a katasztrófák okozta közvetlen gazdasági veszteségek globális GDP-hez viszonyított arányának jelentős csökkentése, kiemelt figyelmet szentelve a szegények és a sérülékeny helyzetben lévő emberek védelmének.

A konferencia első napja a Vándorgyűlések alkalmával mindig megtartott Baráti találkozóval és vacsorával zárult, amely a Prohászka Zsolt Városi Tornacsarnokban került megrendezésre.

Második nap

A Vándorgyűlés második napján folytatódtak a szekció előadások. A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai szekcióban a NAIK ÖVKI munkatársai is bemutatták kutatási eredményeiket szóbeli prezentáció formájában:

Körösparti János - Bozán Csaba - Túri Norbert - Kerezsi György: Összefüggések a feláramlási területek és a belvíz-veszélyeztetettség között

A mezőgazdasági vízgazdálkodási témacsoportunk 2003 óta foglalkozik az úgynevezett földárja jelenséggel, ami olyan felszíni vízborítás/belvíz okozója, amely kialakulása nem meteorológiai okokra vezethető vissza. Ezeken a helyeken olyan hidrogeológiai jelenség hatása érvényesül, amely csak erre az egyedülálló geológiai felépítéssel rendelkező területre jellemző. Egy terület áramlásviszonyait különböző szoftverekkel jó közelítéssel modellezhetjük. A felszín alatti vizek feláramlási és leszivárgási zónáinak térinformatikai adatállománya és az aktualizált belvíz-gyakorisági térkép segítségével kijelölhetőek azok a területek, ahol számolni kell a hidraulikai okokból gyakrabban előforduló víztöbbletre.

Túri Norbert - Kun Ágnes - Kerezsi György - Körösparti János - Bozán Csaba: Talajcsövezett mezőgazdasági területek működőképességének felmérése - terepi tapasztalatok

Az 1989-ig tartó meliorációs beavatkozások az ötéves tervek meghatározó mezőgazdaságot érintő beruházásai közé tartoztak. A NAIK ÖVKI 2016-os vizsgálati eredményei szerint a talajcsövezéssel érintett síkvidéki területek megközelítőleg 150.000 hektárt tesznek ki országosan. A meliorációval foglalkozó kutatásunk 2017 tavaszától kezdődött el a Békés és Csongrád megyei drénezett területek terepi állapotfelmérésével és a dréncsövek feltárásával. A terepi vizsgálatok során penetrométeres méréseket, csőkamerás felvételezéseket, valamint pilóta nélküli légi járművel történő légi felvételezést is alkalmaztunk, a még működőképes rendszerek minél szélesebb körű feltáráshoz. A vizsgálati eredményeinknek köszönhetően számos megállapítást tettünk a jelenlegi működési hatékonyság, és alkalmazhatóság tekintetében. Eredményeink szerint feltétlenül érdemes a meliorált területek használatának újra értelmezése, illetve a meliorációs művek rendbe tétele azokon a területeken, ahol a megfelelő adottságok (pl. jó állapotú befogadó hálózat) biztosítottak.

Kerezsi György - Túri Norbert - Körösparti János - Bozán Csaba: A belvízminőségre ható agrotechnikai tényezők felmérése

Kerezsi György intézeti mérnök előadásában a Szarvas környéki többletvizek 2018 tavaszi mintáinak vízminőség eredményeit az agrotechnikai tényezőkkel és az öntözővíz kategóriákba sorolással vetette össze. A szerzőtársakkal egyetértenek abban, hogy a növényvédő szerek, trágyák, termésfokozók használata a terméshozamok növelése érdekében elkerülhetetlen, és ezek az anyagok megjelenhetnek a belvizekben. Ezért 2015-óta a belvízminták növényvédőszer-maradék-, valamint a táp- és szennyezőanyagok vizsgálati eredményeit az agrotechnikai tényezőkkel kezdték összevetni. A belvizeket a keletkezési körülményektől függően, a befogadóba vezetés helyett/mellett, öntözésre lehet használni. Ehhez szükséges a belvízminőségre ható agrotechnikai tényezők ismerete.

További szekciók voltak: Hidrológia; A vízgyűjtő-gazdálkodás időszerű feladatai; Vízellátás, Ivóvizek biztonsági kérdései; Vízügyi beruházások tapasztalatai; Vizes élőhelyek védelme; Az árvíz-és belvízvédelem időszerű feladatai, vízkárelhárítás.

A szekció előadások után a záró plenáris ülés került megtartásra, ahol Szlávik Lajos MHT elnök összegezte az idei konferenciát (közel 400 regisztrált résztvevő, és mintegy 150 elhangzott előadás), majd az MHT Baranya Megyei Területi Szervezetének elnöke, Márk László távollétében Pecze János meghívta a Társaság tagjait Pécsre, ahol 2019-ben a XXXVII. Országos Vándorgyűlés kerül majd megrendezésre. A délutánt a résztvevők vezetett városnézéssel töltötték Gyula belvárosában, ahol megtekinthették a város nevezetességeit, élén az Almásy-kastéllyal. A kastély két éve látogatható ebben a felújított formájában, felszerelve a modern kor vívmányainak megfelelő multimédiás tárlatvezető eszközökkel. A kastélyt követően megtekintésre került: az 1948-49-es Honvédtiszti Emlékhely; Bartók Béla mellszobra; Bodoki Károly Szobra, aki a Körösök és a Berettyó szabályozásának kiemelkedő alakja volt; Petőfi Sándor tér mögötte a díszkúttal, ami egykor a város első ártézi kútjaként üzemelt. A nap egy közös vacsorával zárult a Gyula belvárosában található Komló Hotel & Étteremben.

Harmadik nap

A Vándorgyűlés harmadik, egyben utolsó napja szakmai tanulmányúttal telt. A szakmai nap során először a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖVIZIG) szomszédságában lévő Táj-, víz- és fürdőtörténeti bemutatóházat (TÁJVÍZHÁZ) látogatták meg a résztvevők, amelyet az Igazgatóság hozott létre annak érdekében, hogy az érdeklődőkkel megismertesse a Körös-vidék tájait, természeti értékeit, népszokásait, illetve a gyógyfürdőzés és a gyógyászat helyi hagyományait egyaránt. A vízügyi szakemberek számára a TÁJVÍZHÁZ kiemelkedő helye volt az az emlékszoba, amely Mosonyi Emil professzor úr, a vízépítés főként a vízerő-hasznosítás nemzetközileg elismert szakértőjének egykori dolgozó szobáját mutatta be számunkra. A kiállítást a Gyulától északra, a Fehér-Körös partján található Kisdelta Árvíz Szükségtározó vízbeeresztő műtárgy megtekintése követte, majd ezt követően a Gyulai Várfürdő vízgazdálkodásáról hallhattak előadást a konferencia résztvevői. Az utolsó állomás az Alföldvíz Zrt. Békéscsabai Szennyvíztisztító telep és „bio-erőmű” volt. A tanulmányi kirándulás a pósteleki Mókus Csárdában zárult, ahol jó hangulatú szakmai beszélgetések mellett ebédeltünk meg.