ÖVKI - Öntözéses Gazdálkodás és Rizskutatás Témacsoport
Kutatási terület
Témacsoportunk célja az öntözéses gazdálkodás bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges tudományos háttér erősítése, különös tekintettel a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásainak mérséklésére. Kiemelt feladatunk a magyar rizstermesztés versenyképességének javítása, elsősorban a genetikai háttér fejlesztése által. A témacsoport keretein belül működik a NAIK ÖVKI Galambosi Rizskísérleti Telep, a NAIK ÖVKI Liziméter Telep és a NAIK ÖVKI Radiológiai Tenyészkert. A magyar vidékfejlesztési stratégiával összhangban célunk:
- környezetbarát öntözéses technológiák alkalmazásának elősegítése;
- a növények vízigényéhez igazodó, hatékony vízfelhasználás támogatása;
- a növény-talaj-víz rendszer anyagforgalmának és a tápanyagok felvehetőségének vizsgálata liziméterekben;
- mezőgazdasági növények tápanyag-hasznosítási hatékonyságának meghatározása és fokozása;
- toxikus elemek környezetben történő akkumulációjának vizsgálata;
- szennyvízöntözés energiaültetvényekben;
- a hazai öntözéses gazdálkodás különleges elemének számító rizs (Oryza sativa L.) és indiánrizs (Zizania aquatica) termesztés fenntartható fejlődésének elősegítése a termesztéstechnológia és a biológiai alapok (génmegőrzés és nemesítés) fejlesztése által;
- a rizs abiotikus (hideg, szárazság, só) és biotikus (járványos barnulás, levél fonálféreg) stressz-toleranciájának vizsgálata;
- a termesztéstechnológia fejlesztése, különös tekintettel az organikus rizstermesztésre - rizsföldi halnevelés;
- a rizstermesztés természetvédelmi jelentőségének feltárása (vizes élőhely, védett madarak).
Munkánk során törekszünk arra, hogy mind a NAIK szervezetén belül, mind külső partnerekkel (pl.: Gabonakutató Nonprofit Kft., MTA ATK MGI) és a nemzetközi intézetekkel (pl.: IRRI) olyan kapcsolatokat ápoljunk, amelyek lehetőséget biztosítanak a KFI tevékenységek hatékony végrehajtására, az erőforrások gazdaságos felhasználására és a lehető legmodernebb módszerek alkalmazására.
Kutatási témák
- Kutatások az öntözéses gazdálkodás és rizstermesztés fejlesztéséért
- Mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözéses hasznosítására irányuló kutatások
- A magyar rizs általános alkalmazkodóképességének javítására irányuló kutatások
- Az őszi búza nitrogén hasznosítási hatékonyságának jellemzésére és javítására irányuló kutatások
- Fajtafenntartó nemesítés a magyar rizsfajták versenyképességének megőrzéséért
Kutatások az öntözéses gazdálkodás és rizstermesztés fejlesztéséért
A program célja az öntözéses gazdálkodás bővítéséhez és fejlesztéséhez szükséges tudományos háttér erősítése különös tekintettel a klímaváltozás hazánkat érintő káros hatásainak mérséklésére. A rizskutatás keretében fő célunk a hazai rizstermesztők aktuális problémáira való megoldáskeresés, szaktanácsadás és a hazai rizsfajták abiotikus és biotikus stressztoleranciájának vizsgálata. A NAIK ÖVKI fajtagyűjteményében jelenleg mintegy 250 különböző genotípus szerepel. Ezek olyan széles genetikai hátteret adnak a nemesítés számára, amely megfelelő az új, korszerű rizsfajtákat előállító kutatási programnak. A járványos barnulás (Magnaporthe grisea) szántóföldi vizsgálatára provokációs kísérletet állítottunk be, valamint a betegség vizsgálatának laboratóriumi eszközrendszerét is fejlesztettük.
Jelenleg kiemelt feladatunk a Liziméter Kísérleti Telepen folyamatban lévő „Mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözéses hasznosítása fás szárú energiaültetvényekben” és a „Nitrogén hasznosítási hatékonyság jellemzése és javítása őszi búzában asszociációs térképezés segítségével” (OTKA K 101917) című projektek végrehajtása.
Mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözéses hasznosítására irányuló kutatások
A mezőgazdasági eredetű szennyvizek szabályozott körülmények közötti öntözéses hasznosításával a kijuttatott víz közvetlenül nem terheli a felszíni befogadókat, az agroökológiai rendszerbe való kijuttatásával természetes, de szabályozott körülmények közt zajlik le a „szennyvíztisztítás”, mellyel biztosítjuk egyrészt a használt vizek másodlagos hasznosulását, másrészt pedig visszakerül a természetes körforgásba. Három fás szárú ültetvényt telepítettünk a NAIK ERTI munkatársaival közösen, amelyek közül a legnagyobb területe 4 hektár. Az ültetvényeken fűz és nyár klónok összehasonlító kísérleteit végezzük félüzemi körülmények között. Célunk a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek környezetbarát és gazdaságos elhelyezési technológiájának kidolgozása, amelyhez tápanyagforgalom vizsgálatokat végzünk talaj-növény-víz rendszerben, értékeljük a sóforgalmat befolyásoló tényezőket és az öntözéses növénytermesztés technológiai elemeit fejlesztjük.
Távlati célkitűzésünk olyan optimális öntözéses termesztéstechnológiát kidolgozni, amelyben a talaj jó állapotának megőrzése és a növényi produktum azonos jelentőségű, ugyanakkor a gazdálkodók számára agrotechnológiai szempontból előrelépést jelent. Ugyanis, hosszú távon arra a kérdésre keressük a választ, hogy a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek, hulladékvizek, szennyvizek milyen módon hasznosíthatók a mezőgazdasági gyakorlatban, azaz a kutatások végcélja olyan kritérium- és feltételrendszer kidolgozása, mely hasonló vagy kevésbé terhelt szennyvizek fenntartható öntözéses hasznosítására ad konkrét iránymutatást.
A magyar rizs általános alkalmazkodóképességének javítására irányuló kutatások
Magyarországon a rizstermesztésnek alkalmazkodnia kell ahhoz a marginális feltételhez, miszerint a hőösszeg – a klímaváltozás küszöbén is – csak az ország dél-alföldi területein elegendőek (a rizstermesztés északi határa). A növények produktivitását és így a termesztés sikerességét döntően befolyásolják a különböző biotikus és abiotikus stresszorok hatásai (hideg-, hő-, só-, szárazság stressz, járványos barnulás). A kedvezőtlen időjárás elsősorban a rizs számára alacsony hőmérsékletű periódusokban csökkentheti a növények vitalitását, valamint megszabja a rendelkezésre álló tenyészidő hosszát is. Mind a nemzetközi, mind pedig a hazai növénynemesítésben egyre fontosabb lesz az, hogy egy-egy fajta nemesítési idejét minél inkább lerövidítsük és hatékonyabbá tegyük. Ennek egyik módszere lehet a haploid előállítási technikák fejlesztése és alkalmazása. Nem elhanyagolható lehetőség rejlik a mikrospóra tenyészetek felhasználásával a sejtszintű szelekcióban, valamint a doubled haploidok (DH) előállításában. A várható eredmények mind a gyakorlat, mind a kutatás számára fontosak.
A program megvalósításában kiemelt partnerünk a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft., amelynek munkatársai dr. Pauk János és dr. Lantos Csaba szorosan együttműködik témacsoportunkkal a kutatási és nemesítési feladatok ellátásában. E program keretében vizsgáljuk elsősorban a rizs szárazság, hideg és sótűrési képességét. Valamint a szárazságtűrési kutatásokhoz kapcsolódva fejlesztjük a rizs árasztás nélküli termesztéstechnológiáját, az aerob rizstermesztést is.
Az őszi búza nitrogén hasznosítási hatékonyságának jellemzésére és javítására irányuló kutatások
A kutatási programot az OTKA (K 101917) és a Földművelésügyi Minisztérium támogatja, együttműködő partnerünk az MTA ATK MGI, Martonvásár és a Pannon Egyetem, Georgikon Kar, Keszthely. A mezőgazdasági művelés alatt álló területeken a növénytermesztés teljesítményét nagymértékben meghatározza a nitrogén-ellátottság mértéke. Magyarországon a legfontosabb termesztett gabonánk a búza, melynek termésmennyisége jelentősen növelhető nitrogén-tartalmú trágyák alkalmazásával, azonban kiemelkedő jelentősége ellenére sem a nitrogén hasznosítást befolyásoló gének, sem a Magyarországon köztermesztésben lévő fajták nitrogén hasznosítási hatékonysága nem ismert. Mindezek miatt a magyar fajták N-hasznosítási hatékonyságának jellemzése, a N-hasznosítást befolyásoló lókuszok azonosítása, illetve a kiemelkedően jó N-hasznosítással rendelkező genotípusok szelekciója a búza termésstabilitásának fokozásához vezethet, és a N-trágyázást – ezáltal a búzatermesztést – gazdaságosabbá teheti. Nem mellékesen a fajták helyesebb megválasztásával csökkenthető a trágyázás mértéke, ami környezet – elsősorban talajvízbe elszivárgó – nitrogénterhelésének csökkenéséhez vezethet. A projekt keretében 64 liziméterben vizsgáljuk a növények fejlődését, nitrogén ellátottságát és a kiválasztott fajták N-hasznosítási hatékonyságában kimutatható eltérést. A N mozgását részletes analitikai vizsgálatokkal követjük nyomon. Többek között olyan fajtákat vizsgáltunk, mint a Bánkúti 1201, Bardotka, GK Futár és az Mv Süveges.
Fajtafenntartó nemesítés a magyar rizsfajták versenyképességének megőrzéséért
Magyarországon a NAIK ÖVKI Galambosi Rizskísérleti Telep egyedülálló, funkcionálisan a rizs fajtafenntartásra, illetve szántóföldi kísérletek végzésére alkalmas infrastruktúra. A fajtafenntartó nemesítés célja, hogy a már államilag elismert, előnyös értékmérő tulajdonságokkal rendelkező rizsfajták kiváló minőségű szaporítóanyagát állítsuk elő, ezért a NAIK tulajdonában és kezelésében lévő rizsfajták törzseit a Galambosi Rizskísérleti Telepen szelektáljuk és szaporítjuk. A fajtafenntartó nemesítésben résztvevő rizsfajtáink: M 488, M 60, M225 és Janka. Emellett génmegőrzési céllal fenntartott rizsfajtáink: Ábel, Bioryza H, Dáma, Köröstáj 333, Risabell, Sandora. E fajták nemesítőinek – Simonné Dr. Kiss Ibolya, Árvai Zsuzsanna, Heszky László akadémikus, Dr. Pauk János, Litauszky István, Lajtos János és még sokak – munkáját tiszteletben tartva és értékeiket fenntartva célunk, hogy a kiváló magyar rizsfajtákat megőrizzük, illetve tovább javítsuk a keresztezéses nemesítés és a modern biotechnológia eszköztárával.
Kapcsolat a termelőkkel, kapcsolat a gyakorlattal és a társadalommal
A gyakorlattal való szoros kapcsolat munkánk alapját jelenti, ennek érdekében többek között együttműködünk a Magyar Öntözési Egyesülettel és a Rizstermesztők és Feldolgozók Országos Szövetségével. A folyamatos kapcsolattartás mellett kiemelhető, hogy a NAIK ÖVKI többször volt házigazdája a MÖE taggyűlésének és konferenciájának, illetve a Rizsszövetség éves határszemléjének. A látogatás során megismertettük a termelőkkel kísérleti parcelláinkat, kutatási irányainkat, illetve technológiai fejlesztési javaslatainkat mind a termesztés, mind a nemesítés területén (pl. 2015-ben bemutattuk az új vákuum kasztrálónkat). Kiemelendő, hogy a Rizsszövetség támogatja kutatási tevékenységünket, melyek alapja a termelői igény oldaláról jelentkezik.
Fontos célunk, hogy a „hétköznapi” emberekhez is közel hozzuk a kutatómunka eredményeit, népszerűsítsük a tudományt. Ezirányú tevékenységeink közül kiemelhetjük az immár évtizedes múltra visszatekintő Kutatók Éjszakája programunkat, a nemzetközi jelentőségű Békekenyér Programot és nem utolsó sorban a hozzánk látogató hazai és nemzetközi csoportok (diákok), illetve delegációk (szakemberek) fogadását.
Nemzetközi kapcsolatok
A témacsoport – köszönhetően az öntözés és a rizstermesztés nemzetközi jelentőségének –, a kapacitásokhoz mérten jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Célunk e nemzetközi kapcsolatrendszer továbbfejlesztése, elsősorban közös kutatási együttműködések és fejlesztési projektek által (USA, Argentína, Olaszország, Chile, Izrael, Thaiföld, Fülöp-szigetek, Japán, stb.). Kiemelt partnernek tekintjük a Nemzetközi Rizskutató Intézetet (IRRI, Fülöp-szigetek), amelynek INGER programjához 2016-ban a NAIK ÖVKI is csatlakozott. Emellett kiemelhető, hogy fontos technikai lépésként, az IRRI és a Cornell Egyetem mintájára megépítettük a keresztezéses nemesítést segítő vákuum kasztráló berendezésünket is.
A rizstermesztési kutatások közül kiemelhetjük, hogy az abiotikus stressztolerancia fokozására irányuló erőfeszítéseink, a meglévő fajták genetikai potenciáljával együtt jelentős – nemzetközi figyelemre is méltó – eredmények forrása lehet a közeljövőben. A hideg-, só- és szárazságtűrés jelenleg a rizskutatások vezető témakörei közé tartoznak világviszonylatban is. Az androgenetikus dihaploidok előállításának rutinszerűvé tétele (kiemelten az indica fajtáknál) – mivel jelenleg a módszer kevésbé hatékony – jelentős nemzetközi figyelemre tarthat számot.
A témacsoport kezeli a „Béke és mezőgazdaság” projekt hazai feladatait a Földművelésügyi Minisztérium döntése alapján. Ennek keretében 2016 szeptemberében jelentős nemzetközi konferenciát szervezünk, amely Szarvason az FM, a NAIK ÖVKI és Szarvas város önkormányzatának együttműködésében valósul meg.
Kutatói utánpótlás program
A NAIK ÖVKI kutatói kapacitásainak fontos fejlesztési lehetősége a Kutatói utánpótlást elősegítő program, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium támogat. A témacsoport keretein belül három fiatal és ambiciózus munkatársunk is e program keretein belül dolgozik.
A Program 1. támogatja Rafael Ildikó tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató feladatait a Mezőgazdasági eredetű elfolyó vizek öntözéses hasznosítása témában.
A Program 2. kereteiben dolgozik Kun Ágnes tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató. Kutatási területe: Mezőgazdasági eredetű szennyvizek öntözéses hasznosítása fás szárú energiaültetvényekben.
A Program 3. keretében Székely Árpád 2015 októberében csatlakozott a NAIK ÖVKI kutatói gárdájába. Feladata "A sótolerancia vizsgálata a rizs korai fejlődési állapotában", amelyet az OD002 KFI projekt keretében végez.
Terveink
Elsősorban a termelők és a döntéshozók igényeihez igazodva, a hosszú távú kihívásokat is figyelembe véve, a környezetbarát mezőgazdasági termelést elősegítve célunk:
- környezetbarát öntözéses technológiák alkalmazásának elősegítése;
- a növények vízigényéhez igazodó, hatékony vízfelhasználás támogatása;
- a hazai rizstermesztés támogatása a genetikai alapok fejlesztése, a vetőmagtermelés és a termesztéstechnológiai fejlesztése által;
- a rizs abiotikus (hideg, szárazság, só) és biotikus (járványos barnulás, levél fonálféreg) stressz-toleranciájának vizsgálata;
- a kutatási témákhoz kapcsolódó kutatási infrastruktúra fejlesztése (létesítmények korszerűsítése, műszerpark fejlesztése);
- a kutatócsoport tagjainak továbbképzése a hagyományos képzési rendszerekben (Msc, PhD) és a hazai és nemzetközi kapcsolatok által megteremtett továbbképzések, közös kutatómunkákon keresztül;
- a hazai és nemzetközi tudományos elismertség növelése;
- kiegyensúlyozott, hatékony együttműködés a termelőkkel.
Munkatársak
Tisztelt Ügyfeleink!
A NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium a koronavírus kapcsán kialakult helyzetre tekintettel csak előzetes, telefonon történő egyeztetést követően tud mintát fogadni.
Bejelentkezni a Laboratórium 66/515-321-es számán lehet.
Megértésüket és türelmüket kérjük!
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!