Dr. Szlávik Lajos MHT elnök megnyitó beszéde

A nyitó plenáris ülésen Dr. Szlávik Lajos elnök megnyitóját követően Nagy Csaba, Baranya megye 4. sz. választókerületének országgyűlési képviselője, Kling Zoltán, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási és Vízügyi Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője, Dr. Kukai Tibor, a Baranya Megyei Mérnöki Kamara elnöke és Dr. Gábriel Róbert, a Pécsi Tudományegyetem általános, tudományos és innovációs rektorhelyettese üdvözölte a Vándorgyűlés résztvevőit.

A köszöntők után Márk László, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, egyben az MHT Baranya Megyei Területi Szervezetének elnöke mutatta be előadásában Baranya megye vízgazdálkodási jellemzőit, majd Szilágyi Attila, a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság igazgatója ismertette a 2019. május 29-én elsüllyedt Hableány hajó kiemelésével kapcsolatos vízügyi szakmai feladatokat.

A szünetet követően Dr. Szlávik Lajos elnök tartott előadást Kvassay Jenőről halálának 100. évfordulója alkalmából, majd Fejér László, az MHT Vízügyi Történeti Bizottságának elnöke emlékezett meg Eötvös Lorándról halálának centenáriumán. Ezt követően Dencs Zoltán, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa tartott bemutatót Eötvös Loránd válogatott sztereó fényképeiből, majd Márkus Zsolt László, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet munkatársa kalauzolta végig az ülés résztvevőit az Eötvös-ingák világában egy virtuális múzeumlátogatás keretén belül. A plenáris ülés programja a szervezési tudnivalók ismertetésével és a szakmai kiállítás megnyitásával zárult.

A Vándorgyűlés 430 regisztrált résztvevője 15 szekcióban csaknem 190 előadást hallgatott meg, a hagyományos baráti találkozón pedig 330-an vettek részt. A Vándorgyűlés keretén belül sor került továbbá a vízzel foglalkozó szakmai szervezetek által 2006-ban kiadott Bökényi nyilatkozat tartalmi megújítására és aláírására is.

Bökényi Nyilatkozat 2019 (PDF)

A területi vízgazdálkodás időszerű feladatai szekcióban a NAIK ÖVKI munkatársai is bemutatták kutatási eredményeiket szóbeli prezentáció formájában:

Körösparti János – Túri Norbert – Kerezsi György – Bozán Csaba: A belvíz visszatartás helyeinek kijelölése GIS alapú területi tervezés eszközeivel a Szarvasi kistérségben

 

Kivonat:

A belvízvédekezés mai módszereinek alternatívája lehet a belvíz visszatartás, különösen ott, ahol az elvezető művek alig kimutatható esésviszonyai mellett a belvizek gyakran hosszú hetekig fennálló állapotot jelentenek. A belvíz védelmi tervekben szerepelnek állandó és ideiglenes tározásra kijelölt területek, de a jelen viszonyok között nem elégségesek. A víz visszatartás és hasznosítása több előnnyel jár: öntözése, növénytermesztés, mikroklíma javítása, belvízkár csökkentése, esztétikai és nem utolsó sorban természetvédelmi jelentőséggel bír.

A térinformatikai alapú területi tervezés az egyik olyan eszközrendszer, amely alkalmas tározásra optimális területek kiválasztására. A területi tervezés célja, annak feltárása, hogy adott területen milyen változások mentek végbe, illetve, ha valamilyen, a területet érintő beavatkozást terveznek, annak milyen hatásai lehetnek.

A tervezéshez numerikus adatok (statisztikai-, mért, számított stb. adatok) és különböző térképes (vektoros, raszteres) állományok szükségesek. Az egykori és a jelenlegi állapotok összehasonlítása (pl. mezőgazdasági táblaméretek alakulása), illetve a bennük végbement változások ugyan az adatbázisok alapján is számszerűsíthetőek, viszont GIS a számszerűsítést vizualizációval egészíti ki.

A GIS rendszerek alkalmazása lehetőséget nyújt a vizsgálandó területek sokoldalú értékelésére. Több digitalizált térképréteg egymásra helyezésével, a hozzátartozó információk lekérdezésével lehetővé válik ugyanannak a tereppontnak több szempontból történő elemzése. A területi lehatárolás során számos paramétert kell figyelembe venni. Az elsődleges tényező a tározó területek kijelölésénél a morfológiai megfelelőség, ehhez egy részletes digitális terepmodellt kell megvizsgálni. A vizsgálatokat GIS szoftverek segítségével lehet elvégezni. Az egyes területek talajtani és vízgazdálkodási tulajdonságai befolyásolják az alkalmasságot. A tározás peremfeltétele a rossz vízvezető képesség és megfelelő fizikai összetétel.

A Szarvasi kistérségben a visszatartás lehetséges területeink kijelölésekor a jelenlegi területhasználatot is meg kell vizsgálni. Nem felelnek meg a céloknak azok a területek, amelyek beépítettek, ipari vagy egyéb gazdasági célra hasznosítják, esetleg jelentős gazdasági érték van rajta (vonalas létesítmények, műemlékek.) Ellenben a természetvédelmi hasznosítás jó alternatívát jelenthet. Az egyes tényezők tematikus térképeit rétegenként egymásra helyezve lehatárolhatók a kritériumoknak megfelelő, halgazdálkodási célra alkalmas területek. A vizsgálat az egyéb rendelkezésre álló adatokkal kiegészítve alkalmaz előzetes becslésekre átfogó geodéziai felmérés nélkül is.

Körösparti János tudományos munkatárs előadása közben
 

Kerezsi György – Túri Norbert – Kajári Balázs – Körösparti János – Bozán Csaba: Belvíz-veszélyeztetett mintaterület talajnedvesség profiljának megjelenítése UAS rendszerrel készített magassági modellel

 

Kivonat:

Az egyre inkább fokozódó szárazodási folyamatok – főképp a vegetációs periódusban – arra készteti a vízgazdálkodással foglalkozó valamennyi ágazatot, hogy a víztöbblettel bíró időszakok többletvizeit valamilyen módon hasznosítani tudják. Ehhez az egyik leginkább kézenfekvő megoldás a belvizek visszatartása vagy a vonalas létesítmények mentén és/vagy a területen (pl. tározás, talajba szivárogtatás, stb.). A vizsgálati terület (37 ha) ismeretéhez elengedhetetlen a hidrológiai jellemzők meghatározása, melynek viszonyítási alapját a magassági modell adja. A magassági modell elkészítéséhez dróntechnikát alkalmaztunk, mely lokális vizsgálatokra kitűnően alkalmas. Ezt a magasságmodellt használtuk a terület eltemetett folyó medrének és az időszakosan vízborított kubik gödör kijelölésére. A kubik gödörre, „medencére” merőlegesen, keresztszelvényt illesztettünk. A vonalon 10 méterenként penetrométeres felmérést végeztünk vizsgálva a tömörödöttséget és a talajnedvesség területi különbségeit. A magassági értékekkel kiegészített nedvesség adatokkal jellemeztük a medencét.

Kerezsi György intézeti mérnök előadása közben
 

Túri Norbert – Kun Ágnes – Kerezsi György – Kajári Balázs – Körösparti János – Bozán Csaba: Talajcsövezett mintaterületek drónfelvételekből készített digitális adatbázisa, valamint mintavételi rajzolatok alapján elvégzett terepi vizsgálatok
 

Kivonat:

A jellemzően rendszerváltásig tartó meliorációs beavatkozások az ötéves tervek főbb mezőgazdasági beruházásai közé tartoztak. A NAIK ÖVKI-ben az Országos Vízügyi Főigazgatóság által finanszírozott 2016-ban készült felmérésünk szerint, a talajcsövezéssel érintett síkvidéki területek megközelítőleg 150.000 hektárt tesznek ki hazánkban, ami mintegy 300.000 hektár hatóterületet jelent. Ilyen volumenű egykori beruházások révén a vízügyi és mezőgazdasági ágazatok célja, egy talajcsövezett területeket tartalmazó térinformatikai adatbázis kialakítása, amely több verzióban hozható létre 2016-os tanulmányunk szerint. Mára azonban a dréncsövek földrajzilag pontos helyzetének meghatározásához lehetőséget kínálnak a pilóta nélküli légi járművek felvételeiből előállított ortofotók és az ezzel párosuló terepi felmérések. Ezek felhasználásával elkészítettük a mintaterületeinkre egy aktuális geoadatbázist, amely földrajzilag pontosan tartalmazza a mintaterületeink talajcső hálózatainak digitális térképét, így az a terepen, beépített GPS modullal szerelt táblagéppel nyomon követhető, ezzel elősegítve a vizsgált mintaterületeink monitorozását (terepi mintavételek, légi felvételezések).
 

Túri Norbert tudományos segédmunkatárs előadása közben
 

Kun Ágnes – Bozán Csaba: Használt vizek öntözési célú felhasználásának aktuális kihívásai a mezőgazdaságban
 

Kivonat:

A használt vizek öntözéses hasznosítása egy integrált vízgazdálkodási elemnek tekinthető, amely során a vízben lévő tápanyagok a természetes folyamatok által kerülnek felhasználásra/lebontásra, miközben helyi szinten vízvisszatartás valósul meg. A szennyvízöntözés nem tekinthető ugyanakkor a jelenkor találmányának, az jelentős múltra tekint vissza már az ókorban kezdődve. A használtvizek újrahasznosításának kétségkívül a legelterjedtebb módja a mezőgazdasági öntözéses hasznosítás volt, azonban a szennyvizek ismételt felhasználásárára számos más példa áll előttünk nemzetközi megvalósulások alapján. Mivel napjaink globális problémája, a vízhiány nem tekinthető tőlünk távoli és rajtunk kívül álló jelenségnek. Mind a hazai vízügyi szakembereknek, mind a gazdálkodóknak szembe kell néznie azzal a várható problémával, amely várhatóan (először) a mezőgazdaságban jelenik meg: egyre gyakoribb szárazságok, korlátozott öntözéshez elérhető felszíni vízkészlet, talajvízszint-csökkenés stb. formájában. A használtvizek újrahasznosítása hozzájárulhat a klímaváltozás hatásainak a csökkentéséhez, a gazdálkodók változó körülményekhez való alkalmazkodásának elősegítéséhez.
 

Dr. Kun Ágnes tudományos munkatárs előadása megtartása közben
 

További szekciók voltak: Hidrológia; A vízgyűjtő-gazdálkodás időszerű feladatai; Vízellátás, Ivóvizek biztonsági kérdései; Vízügyi beruházások tapasztalatai; Vizes élőhelyek védelme; Az árvíz-és belvízvédelem időszerű feladatai, vízkárelhárítás stb.

A szekció előadások után a záró plenáris ülés került megtartásra, amelyen Dr. Szlávik Lajos elnök rövid áttekintést adott a rendezvényről, a szakmai szekciók legfontosabb témáiról, megállapításairól. Ezt követően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területi Szervezet elnöke, Bodnár Gáspár távollétében Pesel Antal meghívta Társaságunk tagjait Nyíregyházára, a 2020. évi XXXVIII. Országos Vándorgyűlésre.

A második nap délutánján a résztvevők Pécs város nevezetességeivel ismerkedhettek meg vezetett séta keretében.

A szakmai tanulmányút programja is gazdag volt: a résztvevők először megtekintették a Tettye Forrásház Zrt. pécsi szennyvíztisztító telepét és biogáz üzemét, majd a nemrégiben kialakított Magyarszéki záportározónál tettek szakmai vezetéssel összekötött látogatást.

Forrás: Magyar Hidrológiai Társaság
Országos Vándorgyűlés összefoglaló 2019 (PDF)