Az idei évben a NAIK is képviseltette magát a Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencián és Kiállításon (PREGA), amelyen a NAIK Precíziós Munkacsoportjának felkért előadójaként, a NAIK ÖVKI tudományos segédmunkatársa Túri Norbert “Pilóta nélküli légijárművek a precíziós mezőgazdaság szolgálatában" című előadását tartotta meg az Öntözés, vízgazdálkodás szekcióban.
A Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és Kiállítás „Magyarország első számú agrár-digitalizációs fóruma”, amely az Agroinform Média Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. szervezésében került megrendezésre 2019. február 19-20-án az Aquaworld Resort Budapest Hotelben.
A rendezvény első napján a plenáris előadások között Dr. Gyuricza Csaba (főigazgató, NAIK) tartotta meg „A napjainkban zajló digitális agrotechnikai forradalom” című előadását. A NAIK további előadói között szerepelt Dr. Szalay Kornél (kutatási igazgatóhelyettes, NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet), aki a PREGA SCIENCE Tudományos szekciójában mutatta be kutatási eredményeiket a „Prokszimális távérzékeléssel vizsgált spektrális málnanövény reakciók tanulmányozása eltérő fényviszonyok függvényében” című előadásában. A konferencia második napján Bércesi Gábor (tudományos segédmunkatárs, NAIK MGI) „A szántóföldi és laboratóriumi munka- és erőgép-vizsgálatok szerepe a mezőgazdaságban” című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, a Post harvest precíziós megoldások és szenzortechnológia szekcióban. Túri Norbert (tudományos segédmunkatárs, NAIK ÖVKI) "Pilóta nélküli légijárművek a precíziós mezőgazdaság szolgálatában" címmel tartott előadást az Öntözés, vízgazdálkodás szekcióban. Norbert a NAIK ÖVKI mezőgazdasági vízgazdálkodás témacsoportja által használt drónok kutatásban történő felhasználásának módszereit mutatta be, kiemelve a kutatásban elérhető eredmények precíziós gazdálkodásban történő integrálásának lehetőségeit.
A NAIK ÖVKI által használt pilóta nélküli légi felvételező rendszereket specifikációik alkalmassá teszik arra, hogy a kutatás során többek között topográfiai és morfológiai térképezések; a különféle hidrológiai jelenségek megfigyelése; valamint növénykultúrák és kísérletek monitorozása nagy területre kiterjedően elvégezhető legyen. Az eszközök vízgazdálkodási kutatásokban történő alkalmazásának egyik fő területe a belvízelöntések, valamint a belvízkárokkal érintett területek lehatárolása. A belvíz csapadékos hidrológiai években igen jelentős terméskiesést okoz a mezőgazdasági szektorban, a nagy kiterjedésű elöntések 200-300 ezer hektár területet jelenthetnek országos szinten. Mindemellett a kétfázisú talajállapotok, amelyek szintén művelhetetlenné teszik az érintett területeket, ezt még tovább növelhetik. A belvizek lehatárolásán túl, több időpontban történő légi felvételezéssel a belvizek „evolúciója”, a kialakulástól a megszűnésig vizsgálható. A felvételezett területre vonatkozó környezeti elemeket vizsgálva tipizálhatóak az aktuális belvízfoltok megjelenésük oka szerint, és következtethetünk a megszűnés folyamataira is. A légifelvételek térinformatikai feldolgozásával, a felvételek nagy geometriai felbontásának köszönhetően igen pontosan meghatározható a károsodott területek kiterjedése, amelyből becsülhető a területen aktuális növénykultúrában a termés kiesés, valamint az anyagi kár várható mértéke.
Lehetőség van egyéb vízgazdálkodási témájú vizsgálatok elvégzésére is, mint például az egykor talajcsövezett területek detektálása. A távérzékelésnek, mint adatgyűjtési lehetőségnek nyilvánvalóan vannak korlátai, mind műholdas (térbeli felbontás; időbeli felbontás; környezeti korlátok, mint a felhőborítás szenzortól függően), mind pilóta nélküli légi eszközök használata alkalmával, de közös bennük, hogy alkalmazásukkal a földfelszínről, vagy annak néhány centiméteres mélységéből tudunk információkat nyerni. A talajcsövek megkeresése két irányból közelíthető meg, miszerint vizsgálhatóak a talajnedvességbeli különbségek, vagy az annak következményeként kialakuló növényzet fejlődésbeli különbségek által. Számos esetben tapasztalható, hogy a megfelelő időpillanatban felvételezett talajcsövezett mezőgazdasági táblán markerként megjelenhetnek olyan üde növényzeti sávok, amelyek a dréncsövek helyét jelölik. A különféle kialakítású talajcső hálózatok egykori kivitelezési funkciójukat tekintve a kezelt mezőgazdasági területek vízgazdálkodási tulajdonságait hivatottak javítani. A vízgazdálkodási tulajdonságok, ilyen formában magvalósuló szabályozása ma is fontos eleme kellene hogy legyen a precíziós gazdálkodásnak.
A légifelvételek alkalmazása a növénykísérletek, valamint növényzettel borított felszínek vizsgálatára is alkalmasak. Az alap paramétereken túl (magasságmérés, térfogat számítás, stb.) a jelenleg elérhető szenzorokkal olyan tematikus térképek készíthetőek, amelyek alkalmasak a növényeket érő biotikus és abiotikus stressz típusok kimutatására. A biotikus stressz alatt a növényt érő különböző mikro (vírusok, baktériumok, gombák) vagy makro organizmusok (rovarok, vadállatok stb.) által okozott behatásokat értjük. Abiotikus stressz pedig lehet például a növényt érő túl magas vagy alacsony hőmérséklet, a vízbőség (víznyomás) vagy éppen annak hiánya (légköri aszály, talaj aszály), de a talaj vagy a talajvíz magas sótartalma is meghatározó lehet egy-egy növényállomány fejlődésére. A növényállományok és azokban jelentkező különbségek vizsgálata különféle indexek számításának segítségével valósítható meg, amelyek alkalmasak tematikus, majd applikációs térképek előállítására. Az indexek a légifelvételezés során szenzorba jutó fényintenzitások értékeinek képletekbe való behelyettesítésével számíthatóak. A legfontosabb és legelterjedtebben számított index a mezőgazdaságban az NDVI, vagyis Normalizált Differenciál Vegetációs Index, amely a vörös és közeli infravörös sávértékek egymáshoz való viszonyát jellemzi. Az index érték korrelál a növényzet relatív klorofill tartalmával, ami a növény különböző fejlődési szakaszaiban, valamint egészségi állapotában eltérő.
A drónok további felhasználási lehetőségeit tekintve alkalmasak élőhelyek hosszú időtávú térképezésére, környezeti monitoringra is. A légi felvételezés, mint módszer nagymértékben meggyorsíthatja egy kísérlet mintavételezését, hiszen nagy területről, rövid idő alatt gyűjthető nagy mennyiségű adat. A megfelelő adatminőség és precizitás érdekében a validálást célzó terepi mintavételezés minden esetben elengedhetetlen.
A drónok precíziós mezőgazdaságban betöltött szerepe leginkább abban áll, hogy az általuk készített légifelvételek kiértékelésével a vizsgált területen belül kimutathatóak elsősorban a növényállományban jelentkező különbségek, amelyek alapján lehatárolhatóak olyan területrészek, amelyek differenciált kezelést igényelnek a területen belül. Ez alapozza meg a precíziós mezőgazdaság gyakorlatát, amely során megvalósulhat a differenciált öntözés és tápanyag pótlás, valamint növényvédelem egyaránt. Mivel a drónok alkalmazásával a mezőgazdasági területek monitorozása megoldható, a kezelések eredményessége, vagy további szükségessége is megállapítható, nyomon követhető. A drónok mára operatív feladatokat is elláthatnak a mezőgazdaságban, mint a növényvédelem, vagy a tápanyag kijuttatás, a korábban drónok feltérképezett területen.
Tisztelt Ügyfeleink!
A NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium a koronavírus kapcsán kialakult helyzetre tekintettel csak előzetes, telefonon történő egyeztetést követően tud mintát fogadni.
Bejelentkezni a Laboratórium 66/515-321-es számán lehet.
Megértésüket és türelmüket kérjük!
Programajánló
Hírek
Tisztelt Látogatók!
A hazai agrár-felsőoktatás szükséges megújulásának mérföldköve az alapítványi fenntartású Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) létrejötte, amely 2021. február 1-től 5 campuson, több mint 13 ezer hallgató számára fogja össze a dunántúli és közép-magyarországi élettudományi és kapcsolódó képzéseket. Az intézményhez csatlakozik a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) 11 kutatóintézete is, így az új intézmény nem csupán egy oktatási intézmény lesz, hanem az ágazat szellemi, szakpolitikai és innovációs központjává válik, amely nagyobb mozgásteret biztosít a képzések, a gazdálkodás és szervezet modernizálásához, fejlesztéséhez. Az összeolvadással magasabb fokozatra kapcsolunk, a kutatói és egyetemi szféra szorosabban fonódik majd össze, aminek következtében még több érdekes, izgalmas kutatás-fejlesztés születhet majd az agrárium területén.
Kérjük, kövesse tevékenységünket a jövőben is a www.uni-mate.hu honlapon!