A NAIK ÖVKI kutatási eredményei is bemutatásra kerültek a Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencián és Kiállításon
2019. február 27., szerda, 09:55

Az idei évben a NAIK is képviseltette magát a Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencián és Kiállításon (PREGA), amelyen a NAIK Precíziós Munkacsoportjának felkért előadójaként, a NAIK ÖVKI tudományos segédmunkatársa Túri Norbert “Pilóta nélküli légijárművek a precíziós mezőgazdaság szolgálatában" című előadását tartotta meg az Öntözés, vízgazdálkodás szekcióban.

Túri Norbert előadása megtartása közben
Fotó: Agroinform Média Kft.

 

A Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferencia és KiállításMagyarország első számú agrár-digitalizációs fóruma”, amely az Agroinform Média Kft., a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. szervezésében került megrendezésre 2019. február 19-20-án az Aquaworld Resort Budapest Hotelben.

A rendezvény első napján a plenáris előadások között Dr. Gyuricza Csaba (főigazgató, NAIK) tartotta meg „A napjainkban zajló digitális agrotechnikai forradalom” című előadását. A NAIK további előadói között szerepelt Dr. Szalay Kornél (kutatási igazgatóhelyettes, NAIK Mezőgazdasági Gépesítési Intézet), aki a PREGA SCIENCE Tudományos szekciójában mutatta be kutatási eredményeiket a „Prokszimális távérzékeléssel vizsgált spektrális málnanövény reakciók tanulmányozása eltérő fényviszonyok függvényében” című előadásában. A konferencia második napján Bércesi Gábor (tudományos segédmunkatárs, NAIK MGI) „A szántóföldi és laboratóriumi munka- és erőgép-vizsgálatok szerepe a mezőgazdaságban” című előadását hallgathatták meg az érdeklődők, a Post harvest precíziós megoldások és szenzortechnológia szekcióban. Túri Norbert (tudományos segédmunkatárs, NAIK ÖVKI) "Pilóta nélküli légijárművek a precíziós mezőgazdaság szolgálatában" címmel tartott előadást az Öntözés, vízgazdálkodás szekcióban. Norbert a NAIK ÖVKI mezőgazdasági vízgazdálkodás témacsoportja által használt drónok kutatásban történő felhasználásának módszereit mutatta be, kiemelve a kutatásban elérhető eredmények precíziós gazdálkodásban történő integrálásának lehetőségeit.

A NAIK ÖVKI által használt pilóta nélküli légi felvételező rendszereket specifikációik alkalmassá teszik arra, hogy a kutatás során többek között topográfiai és morfológiai térképezések; a különféle hidrológiai jelenségek megfigyelése; valamint növénykultúrák és kísérletek monitorozása nagy területre kiterjedően elvégezhető legyen. Az eszközök vízgazdálkodási kutatásokban történő alkalmazásának egyik fő területe a belvízelöntések, valamint a belvízkárokkal érintett területek lehatárolása. A belvíz csapadékos hidrológiai években igen jelentős terméskiesést okoz a mezőgazdasági szektorban, a nagy kiterjedésű elöntések 200-300 ezer hektár területet jelenthetnek országos szinten. Mindemellett a kétfázisú talajállapotok, amelyek szintén művelhetetlenné teszik az érintett területeket, ezt még tovább növelhetik. A belvizek lehatárolásán túl, több időpontban történő légi felvételezéssel a belvizek „evolúciója”, a kialakulástól a megszűnésig vizsgálható. A felvételezett területre vonatkozó környezeti elemeket vizsgálva tipizálhatóak az aktuális belvízfoltok megjelenésük oka szerint, és következtethetünk a megszűnés folyamataira is. A légifelvételek térinformatikai feldolgozásával, a felvételek nagy geometriai felbontásának köszönhetően igen pontosan meghatározható a károsodott területek kiterjedése, amelyből becsülhető a területen aktuális növénykultúrában a termés kiesés, valamint az anyagi kár várható mértéke.

Lehetőség van egyéb vízgazdálkodási témájú vizsgálatok elvégzésére is, mint például az egykor talajcsövezett területek detektálása. A távérzékelésnek, mint adatgyűjtési lehetőségnek nyilvánvalóan vannak korlátai, mind műholdas (térbeli felbontás; időbeli felbontás; környezeti korlátok, mint a felhőborítás szenzortól függően), mind pilóta nélküli légi eszközök használata alkalmával, de közös bennük, hogy alkalmazásukkal a földfelszínről, vagy annak néhány centiméteres mélységéből tudunk információkat nyerni. A talajcsövek megkeresése két irányból közelíthető meg, miszerint vizsgálhatóak a talajnedvességbeli különbségek, vagy az annak következményeként kialakuló növényzet fejlődésbeli különbségek által. Számos esetben tapasztalható, hogy a megfelelő időpillanatban felvételezett talajcsövezett mezőgazdasági táblán markerként megjelenhetnek olyan üde növényzeti sávok, amelyek a dréncsövek helyét jelölik. A különféle kialakítású talajcső hálózatok egykori kivitelezési funkciójukat tekintve a kezelt mezőgazdasági területek vízgazdálkodási tulajdonságait hivatottak javítani. A vízgazdálkodási tulajdonságok, ilyen formában magvalósuló szabályozása ma is fontos eleme kellene hogy legyen a precíziós gazdálkodásnak.

A légifelvételek alkalmazása a növénykísérletek, valamint növényzettel borított felszínek vizsgálatára is alkalmasak. Az alap paramétereken túl (magasságmérés, térfogat számítás, stb.) a jelenleg elérhető szenzorokkal olyan tematikus térképek készíthetőek, amelyek alkalmasak a növényeket érő biotikus és abiotikus stressz típusok kimutatására. A biotikus stressz alatt a növényt érő különböző mikro (vírusok, baktériumok, gombák) vagy makro organizmusok (rovarok, vadállatok stb.) által okozott behatásokat értjük. Abiotikus stressz pedig lehet például a növényt érő túl magas vagy alacsony hőmérséklet, a vízbőség (víznyomás) vagy éppen annak hiánya (légköri aszály, talaj aszály), de a talaj vagy a talajvíz magas sótartalma is meghatározó lehet egy-egy növényállomány fejlődésére. A növényállományok és azokban jelentkező különbségek vizsgálata különféle indexek számításának segítségével valósítható meg, amelyek alkalmasak tematikus, majd applikációs térképek előállítására. Az indexek a légifelvételezés során szenzorba jutó fényintenzitások értékeinek képletekbe való behelyettesítésével számíthatóak. A legfontosabb és legelterjedtebben számított index a mezőgazdaságban az NDVI, vagyis Normalizált Differenciál Vegetációs Index, amely a vörös és közeli infravörös sávértékek egymáshoz való viszonyát jellemzi. Az index érték korrelál a növényzet relatív klorofill tartalmával, ami a növény különböző fejlődési szakaszaiban, valamint egészségi állapotában eltérő.

Az NDVI értékek alapján jól láthatóak a különbségek a növényállományon belül

 

A drónok további felhasználási lehetőségeit tekintve alkalmasak élőhelyek hosszú időtávú térképezésére, környezeti monitoringra is. A légi felvételezés, mint módszer nagymértékben meggyorsíthatja egy kísérlet mintavételezését, hiszen nagy területről, rövid idő alatt gyűjthető nagy mennyiségű adat. A megfelelő adatminőség és precizitás érdekében a validálást célzó terepi mintavételezés minden esetben elengedhetetlen.

A drónok precíziós mezőgazdaságban betöltött szerepe leginkább abban áll, hogy az általuk készített légifelvételek kiértékelésével a vizsgált területen belül kimutathatóak elsősorban a növényállományban jelentkező különbségek, amelyek alapján lehatárolhatóak olyan területrészek, amelyek differenciált kezelést igényelnek a területen belül. Ez alapozza meg a precíziós mezőgazdaság gyakorlatát, amely során megvalósulhat a differenciált öntözés és tápanyag pótlás, valamint növényvédelem egyaránt. Mivel a drónok alkalmazásával a mezőgazdasági területek monitorozása megoldható, a kezelések eredményessége, vagy további szükségessége is megállapítható, nyomon követhető. A drónok mára operatív feladatokat is elláthatnak a mezőgazdaságban, mint a növényvédelem, vagy a tápanyag kijuttatás, a korábban drónok feltérképezett területen.

Pillanatképek a Precíziós Gazdálkodási és Agrárinformatikai Konferenciáról és Kiállításról

 

Tisztelt Ügyfeleink!


A NAIK ÖVKI Környezetanalitikai Központ Vizsgáló Laboratórium a koronavírus kapcsán kialakult helyzetre tekintettel csak előzetes, telefonon történő egyeztetést követően tud mintát fogadni.  

Bejelentkezni a Laboratórium 66/515-321-es számán lehet.


Megértésüket és türelmüket kérjük!

Programajánló

Jelenleg nincs aktuális esemény.